Folyamatos fejlesztéssel a sikerért
Hérakleitosz szerint kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Igaz ez a vízgazdálkodási, környezetvédelmi, területfejlesztési és turisztikai projektek esetében is: még az első látásra egyforma projektek is különbözőek, mindenhol egyedi, új nehézségekkel kell megbirkózni, hiszen nemcsak a helyi adottságok eltérőek, de a minőségi elvárások is folyamatosan változnak, a környezetvédelmi szempontok is egyre hangsúlyosabbak. Vagyis csak akkor lehetünk hosszú távon sikeresek, ha folyamatosan prioritásként kezeljük a kutatást és a fejlesztést, ha időről időre új, még jobb megoldások keresésén fáradozunk. A fentiek szellemében cégünk az elmúlt években számos jelentős kutatás-fejlesztési projektben vett részt.
A Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter tagjaként például olyan fürdőinformatikai rendszer megalkotásában vállaltunk szerepet, amellyel személyre szabott, a korábbinál hatékonyabb kúra, kezeléssorozat összeállítására nyílt lehetőség a betegek számára.
Részt vettünk egy, a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatásban, amelynek során az elvégzett munkák között szerepelt a termálvizet hasznosító hazai létesítmények felmérése, a Hévízkateszterben tárolt adatok ellenőrzése, az adatbázis fejlesztése, a hévíztermelés regionális hatásainak vizsgálata vagy a fürdőfejlesztés lehetőségeinek feltárása is.
Szakértőink (külső szakértőkkel közösen) készítették el az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégiát, amelynek legfőbb célja az volt, hogy szakmai javaslatokat adjon a termálvízre alapozott egészségturizmus fejlesztésére, különös tekintettel arra, hogy ehhez számos szereplő és ágazat (állam, önkormányzatok, infrastruktúra-, településfejlesztés, környezetvédelem stb.) összefogására, összehangolt munkájára van szükség.
Konzorciumi partnerként vettünk részt az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia megalkotásában, amely tartalmazza a helyzetelemzésre alapozott, elérendő konkrét célokat, feladatokat és eszközöket annak érdekében, hogy az ökoturizmus fejlesztése a jövőben a természetvédelem és a turizmus szempontjainak kiegyensúlyozott érvényesítésével, környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaiban fenntartható módon valósuljon meg.
A több európai ország részvételével folyó, az EU által támogatott Carpath CC projekt keretében évek óta vizsgáljuk, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a Kárpát-medence éghajlatára, ezáltal a térség turizmusára is. A vizsgálat a Kárpát-régióban lévő felszíni és felszín alatti vizek, füves, vizes területek, erdők és az ezekre az élőhelyekre épülő ökoszisztéma-szolgáltatások (például erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, turizmus) sérülékenységét elemezte az éghajlatváltozás várható hatásaival szemben. A projektről részletesen itt olvashat.
A Cooling Cubes projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem megbízásából felmértük a Budapest–Belgrád-tengely mentén található mintegy 30 fürdő helyzetét. Tanulmányt készítettünk turisztikai jellemzőikről, elemezve az egyes fürdők szolgáltatási rendszerét, felülvizsgálva az üzemeltetési kereteket, külön feltárva a veszteségeket. Mindezt annak érdekében végeztük el, hogy elkészülhessen az egységes fejlesztési stratégia.
Egyedülálló biológiai módszert fejlesztettünk ki a mélységi vizek előkezelésére és szűrésére (például az ammóniumion és az arzén eltávolítására), amelynek köszönhetően a nyers rétegvízben található káros anyagok kiszűrése a korábbinál hatékonyabban történik, így biztosítva az ivóvízben a határérték alatti mutatókat.
Dolgozunk egy olyan technológiai folyamat, eszközrendszer és prototípus létrehozásán, amelynek segítségével az ivóvíztisztítás során keletkező veszélyes hulladékok, például az arzénos vasiszap ártalmatlanítása az eddig alkalmazott módszerekhez képest hatékonyabban történhet meg. A tisztítási folyamat után a kiszűrt iszap már nem minősülne veszélyes hulladéknak, így a technológia a vízművek és tárolók számára hosszú távú megoldást tudna nyújtani erre a problémára.
