Komplex fürdőfejlesztés a hagyomány és a korszerűség jegyében

A Magyarországon nyilvántartott 1300 hévízkútból naponta 350 000 köbméter 30 °C feletti hévíz tör felszínre. Ennek mintegy 10 százaléka Budapesten, ahol a világon egyedülálló módon 118 termálkút működik. Ennek a mennyiségnek a nagy része, 250 kút vize balneológiai céllal hasznosul az ország több mint 120 minősített gyógy- és termálfürdőjében. De sajnos egyelőre csak ritkán valósul meg a komplex, többlépcsős hasznosítás – például nem vagy csak részben használják fel azt az energiát, amelyet a kitermelt víz ad le, miközben fürdésre alkalmas hőmérsékletűre hűl.

Hazánk földtani adottságai következtében gazdag ásványvízkészlettel rendelkezünk, az egyes vizek gyógyító hatásaival kapcsolatos tapasztalatok végül gyógyfürdők, ivókúrázó helyek kialakulásához vezettek. Az első fürdőket a rómaiak építették, és a későbbi korok is sokat tettek a fürdőkultúra fejlesztéséért. Annyira, hogy 1937-ben Budapesten magyar kezdeményezésre alakult meg a nemzetközi fürdőszövetség, melynek székhelyéül Budapestet választották.

Az elmúlt években, évtizedekben számos helyen épült új gyógy-, termál- és wellnessfürdő, így ma már nem ezek számának növelése az elsődleges cél, sokkal inkább a meglévő fürdők és főként fürdőhelyek komplex, környezettudatos, fenntartható fejlesztése, nemzetközi jelentőségű gyógyhelyek létrehozása, Budapest fürdőfővárosi státusának visszaállítása.

Ennek a célnak az eléréséhez figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évtizedekben a fürdőkezelésekkel kapcsolatos nézetek megváltoztak. A kizárólag a fürdővel való gyógyítás helyébe a komplex terápia lépett a természetes gyógymódok széles skáláját felvonultatva a masszázstól kezdve a gyógytornákon át a különböző kezelésekig. Ezenkívül nem maradhat el a turisztikai infrastruktúra, a települések általános fejlesztése sem.